A múltkor írtam a bolygóidegről (vagus nerve), mint a paraszimpatikus idegrendszer vezetőjéről. De mi az a paraszimpatikus idegrendszer?

A szimpatikus, és a paraszimpatikus idegrendszer az autonóm idegrendszer részei. Egymást kiegészítve tartják egyensúlyban az idegrendszert és a testet, gyakorlatilag egymás agonista-antagonista (vagyis ellentétesen működő...) párjai. ( A szó az izomműködésekből lehet ismerős:Az antagonista izom az, melynek ellazulása és megnyúlása lehetővé teszi a működő agonista izom rövidülését. Legszemléletesebb karhajlításnál a bicepsz működése. A tricepsz ellazulása - antagonsta - teszi lehetővé a bicepsz - agonista- összehúzódását, így a könyök hajlítását.)

(A képen nem egy lefagyott sámán, hanem az emberi idegrendszer rostjainak elnagyolt ábrája látható. Bár nekem gyanús hogy ez nem az autonóm idegrendszer...)

A szimpatikus idegrendszer: "harcolj vagy fuss" 

A szimpatikus idegrendszer stresszhelyzetben azonnal az élre áll, és felkészít az életben maradásra: kitágul a pupilla, kiszárad a száj (a nyálmirigyek működésének gátlása miatt), szaporábban ver a szív, emelkedik a vércukorszint, több vér jut az agyba, az izmokhoz. Ha békés, gondtalan emésztés közben tör rád a medve, jön az adrenalinlöket, parkolópályára kerül az emésztés, az ebédet ráérsz majd akkor emészteni, amikor leráztad vagy legyőzted a medvét.   

A paraszimpatikus idegrendszer: pihenj, élj, fejlődj 

Működése a stresszhelyzet megszűnésével az energia megőrzésére és újratermelésére irányul. A szívritmus csökken, a pupillák összeszűkülnek, a perisztaltika és a mirigyek kiválasztó működése fokozódik,.

A tónus szindróma

Napjaink tipikus problémája, hogy a stresszhelyzetek elmúlásával benne ragadunk a stresszreakcióban: emésztésünk félárbócon kornyadozik, mellkasba lélegzünk, az izmaink feszesek. Ez a bizonyos "üss vagy fuss" reakció nem túl adekvát válasz a minket jellemzően ért stresszhelyzetekre (dugóban ülés, számlák fizetése, munkahelyi határidők stb.), így szinte magukban hordozzák az elfojtást. Tipikus kép a számítógép elött görnyedve, összeszűkült gyomorral táplálkozó munkatárs képe. Az energiát adó tápláléknak nem sok esélye van a hasznosulásra...

A mai életmódunk szükségessé teszi, hogy tudatosan foglalkozzunk ennek az energiának a kezelésével. 

Amire a jóga tanít

A sport, a fitnessz rengeteg előnnyel jár, de a jóga valamiben túltesz ezeken: míg a sport stresszhelyzetben tartja a szervezetet, a jóga megnyitja az ajtót a tested elött, teret ad, hogy kommunikálj a testeddel. A mozgásminőséged így lassan, de biztonságosan fejlődik, a határaid kitolódnak. Ha ezt a megnövekedett teret tudatosítod, motivált leszel a mindennapi gyakorlásra, nyugodtabb és magabiztosabb leszel. Nyitottabb leszel a jelenedre. Ezért a jól végzett jóga mindig élményszerű.

A sportban akár bármi áron, gyakran a test jelzéseit figyelmen kívül hagyva el akarsz érni valamit, jógában az elérendő célt összhangba hozod a belső lehetőségeiddel. A sportban a cél rajtad kívül, van, a jógában a cél maga a változás, benned.